Konferencia és doktoravatás Debrecenben a Magyar Tudomány Ünnepén
A teológia és más tudományágak képviselői folytattak párbeszédet Debrecenben 2009. november 12-én azon a konferencián, melyet a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
A Debreceni Református Kollégium Dísztermében Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke által tartott áhítattal vette kezdetét a tudományos ülésszak a teremtett világ jövőjéről és benne az ember felelősségéről. A konferencia része volt a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi programsorozatának, melynek témája ebben a „tudomány és innovatív környezet” volt, hiszen az Európai Unió a 2009-et a „A kreativitás és az innováció évének” nyilvánította. A tanácskozás ugyanakkor globális kitekintést is nyert, mert egyben bekapcsolódott a Föld Bolygó Nemzetközi Éve programjába is.
Fazakas Sándor professzor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az emberiség túlélése nem elsősorban ismereteitől, hanem etikájától függ, és rámutatott, hogy ez a meggyőződés kapcsolódási pontot jelenthet a protestáns teológia és a más tudományágak között, amikor a Föld jövőjéről és benne az emberiség felelősségéről gondolkodunk. Emlékeztetett Kálvin János meghatározó hatására a természettudományos gondolkodás európai fejlődésére ezzel is aláhúzva a tudományágak közötti párbeszéd fontosságát.
Bölcskei Gusztáv püspök, aki Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével közösen a rendezvény fővédnöke volt, köszöntő szavaiban, a Föld jövőjével kapcsolatban feltette a kérdést: „Ekkora a baj?” Hangsúlyozta, hogy erre a kérdésre igennel kell válaszolnunk és üdvözölte, hogy a konferencia ennek a felelősségnek a tudatában keresi a fenntartható jövő útjait, melynek alapját az ember és a teremtett világ sorsközössége képezi.
A tudományos ülésszak során Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is köszöntötte a jelenlévőket, és ő nyitotta meg az előadások sorát, a világ mezőgazdáságának jövőjéről. A természettudományok és a társadalomtudományok jeles művelői sorában Brezsnyánszky Károly, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve magyarországi bizottságának tagja, Róna Péter professzor, a Magyar Természettudományi Társaság elnöke, Végh László fizikus és Lányi András filozófus tartottak előadásokat melyek során saját tudományterületük szempontjai szerint vizsgálták a Föld jövőjével kapcsolatos kérdéseket. A nagyon különböző megközelítések mégis egybehangzóan felhívták a figyelmet arra, hogy ma bolygónk jövője szempontjából kritikus korszakban élünk, hiszen a a légkör felmelegedése, az ivóvízkészlet és a termőföld veszélyeztetettsége, a megtermelt mezőgazdasági javak igazságtalan elosztása és a korlátlan profit- és fejlődésorientált globalista gazdasági rendszer pénzügyi krízise mind ugyanannak a világszintű válsághelyzetnek a tünetei. Egybecsengtek az álláspontok abban is, hogy ma mindennél fontosabb, hogy paradigmaváltás menjen végbe az emberiség gondolkodásában és a Föld erőforrásainak korlátlan kihasználása helyébe ember- és életközpontú, a fenntartható jövőt szolgáló felelősségteljes szemlélet kell, hogy lépjen.
A protestáns teológiai szempontokat a konferencián Peres Imre református professzor és Béres Tamás evangélikus teológia tanár képviselték. Peres Imre az élő környezet jövőjéről szóló bibliai tanítást vizsgálta, Béres Tamás pedig rendszeres teológiai szempontból tárgyalta a fenntarthatóság kérdését, az ember megigazításáról szóló teológiai tanítás tükrében.
A pódiumbeszélgetések és az plenáris viták is azt a meggyőződést erősítették meg, hogy szükség van a különböző tudományágak érdemi és tartalmi párbeszédére. A teológiának ki kell lépnie a hittudományi fakultások zárt világából, hogy kapcsolódási pontokat találhasson a mai kort foglalkoztató kérdéskörökhöz. A természettudományok és a társadalomtudományok pedig szintén fontos – főképpen etikai – szempontokkal gazdagodhatnak, ha újra felveszik a teológiai tudományokkal folytatott párbeszéd korábban megszakított fonalát. A Magyar Tudomány Ünnepén tartott szimpózium méltóságteljes lezárását képezte a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsának nyilvános ülése, melynek keretében Korányi Andrást, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárát habilitált doktorrá, Varga Zsolt református lelkészt pedig teológiai doktorrá avatták.
(Salánki)
| < Prev | Next > |
|---|
